A munkahelyi kiégés (burnout) napjainkban világszerte egyre súlyosabb probléma, amely számos ágazatban népbetegség jelleggel jelentkezik. A jelenség lényege, hogy a tartós munkahelyi stressz hatására a dolgozó fizikai, mentális és érzelmi kimerültség állapotába kerül, ami teljesítménycsökkenéssel és motivációvesztéssel jár. Az elmúlt évek kutatásai arra figyelmeztetnek, hogy globálisan a munkahely és a munkaerő alapvető válságát éljük – a kiégés és a fokozott stressz akár 10-ből 3 munkavállalót érint, egyes szakmákban és országokban pedig minden második dolgozót is fenyegethet. Magyarországon is növekvő problémáról van szó: egy 2024-es Gallup-felmérés szerint a magyar dolgozók 34%-a naponta átél magas szintű munkahelyi stresszt, és a kezeletlen stressz éves szinten ~440 milliárd forint gazdasági veszteséget okoz hazánkban. A kiégés nem pusztán egyéni szinten káros – a jelenség elterjedtsége miatt a világgazdaság éves GDP-jét akár 9%-kal is visszavetheti a munkavállalók elköteleződésének hiánya. A probléma tehát egyszerre érinti a munkavállalók jóllétét, a vállalati versenyképességet és a nemzetgazdaságokat. Jelen tanulmány doktori szintű áttekintést nyújt a munkahelyi kiégés fogalmáról, tüneteiről, okairól és következményeiről, valamint bemutatja a megelőzés és kezelés lehetséges stratégiáit – különös tekintettel a vállalati szférára és a magyarországi adatokra. Emellett gyakorlati példákon keresztül illusztráljuk, hogyan lehet a kiégést felismerni, megelőzni és orvosolni a munkahelyeken.
