Vállalati tréningeket EAP keretében és attól függetlenül is nyújtunk, mindig a konkrét igényekre szabva.

Kedvenc módszertanunk: A TAPASZTALATI TANULÁS

Tréningjeink a tapasztalati tanulás módszerére épülnek, amely során sajátélményű tapasztalásokból és élményekből kiindulva abból tanulunk, hogy reflektálunk saját cselekvéseinkre, döntéseinkre, részvételi minőségünkre.

A módszer lehetővé teszi, hogy elsősorban ne elméleti alapon szerezzünk új tudást (más személyek élményeire alapozva), hanem személyes, gyakorlati tapasztalások által. A tapasztalati tanulás az egyén tanulási folyamatára épít, mindig önismereti hozadékkal jár, a  valódi változás lehetőségét kínálva a résztvevőknek.

Kolb négy lépéses tapasztalati tanulás modellje az 1. „itt és most”-ban történő fizikai tapasztalásokból indul ki, melyekre 2. aktívan reflektálva először megfigyeléseket teszünk és következtetéseket vonunk le, majd ezekből 3. absztrakt következtetéseket teszünk arról, hogy mi működik jól, avagy min és hogyan érdemes változtatni, hogy jobban legyen az eredmény és végül 4. mindezt gyakorlatban kísérletezzük ki, teszteljük, gyakoroljuk be.

Példaképpen, a tapasztalati tanulás kiemelkedően jól működik olyan helyzetekben, ahol alacsony az  együttműködés, látens konfliktusok,  csoportközi játszmák nehezítik a munkafolyamatokat, ahol (akár iparági jellegzetességből kifolyólag) fiatal és ezért még  kevés tapasztalattal  bíró a középvezetői réteg, ahol passzív ellenállás érzékelhető, vagy ahol egy új vezető a gyakorlatban szeretne ismereteket szerezni csapata valódi működéséről.

Tréningjeink indoor és outdoor formában egyaránt elérhetők. Egyik kedvencünk azonban a tapasztalati tanulás egyik speciális formája, a vadon és kalandterápiás megközelítés, mely során a fentebb leírt módszertani alapok kiegészülnek a természeti közeg pozitív hatásával és a résztvevők egymásra utaltsága még fokozottabb. Modern társadalmunkban a természettől való elidegenedett közeg, az attól való elszakadás többnyire olyan „védett” helyzeteket hoz létre, melyekben számtalan egyéni és csapatszintű pontenciál lappangó marad, nem kap lehetőséget a megnyilvánulásra, tudatosulásra.

A kaland és vadonterápia során a természetben való csapatmunka és egyéni önismereti munka egyfajta „biztonságos stresszelést” hoz létre, mely olyan működésmódokra is rámutat, melyek máskor rejtve maradnak előlünk – legyenek ezek adaptívak, vagy épp az ellenkezője.

A természet mértékének bevonását mindig az aktuális helyzethez és résztvevők „teherbírásához” és a tréning céljához igazítjuk. Jelenthet ez csak szimplán kültéri csoportgyakorlatokat, vagy akár több napos erdei kint tartózkodást is, mely során vízszűrővel tisztított patakvizet iszunk, saját készítésű bivak alatt alszunk, és ha a kezdeti rossz döntések miatt elfogy az élelmünk, akkor ennek következményeivel nézünk szembe a sokcsillagos hotelek koktélpultja helyett.

Ajánljuk a tréningek e modern-ősi formáját azoknak, akik szeretnének szembenézni azzal, hogy  ők maguk és csapattagjaik hogyan viselkednek kiélezett helyzetben és mindez hogyan hat munkatársaikra. Akár klasszikus tréningjeinkről, akár vadonterápiás tréningjeinkről beszélünk, általánosan áthatja őket, hogy a hagyományos vállalati kereteken belül megszokottakon túlnyúló önismereti elemeket is tartalmaznak és elsődlegesen emberi mivoltukban szólítják meg a résztvevőket.

KLASSZIKUS TRÉNINGEK

Bár „klasszikus” tréningjeink is inkább csak elnevezésükben és témájukban azok, hívjuk most őket a megkülönböztetés végett így. Jellemzőjük, hogy a legújabb pszichológiai, szervezetfejlesztési és terápiás elméletek, kutatások eredményeit, felismeréseit visszük át bennük a gyakorlatba, továbbra is erősen építve a tapasztalati tanulás módszertanára.

Gyakorló önismereti facilitároként nap mint nap tapasztaljuk, hogy személyiségünk lassan változik és a legtöbb interperszonális helyzetnek mélyebb gyökere van. A tetszetős, gyorstalpaló látszatmegoldások helyett nálunk központi érték, hogy őszinték legyünk arról, egy-egy tréning keretében mi a reálisan elérhető cél. A hangsúlyt pedig arra helyezzük, hogy a „tünetek” közül, amit lehet megoldjunk, kioldjunk, orvosoljunk, az „oki szinten” pedig elindítsunk egy változást és irányt mutassunk a résztvevők számára a további fejlődéshez.

Stresszkezelés esetében például a stresszforrások szimplán külső azonosítása helyett a valódi beavatkozási és változási potenciált az jelenti, ha segítünk a résztvevőknek felismeri, hogy saját személyiségük hogyan része az általuk megélt – szélsőséges esetben akár generált – stressznek.

Konfliktuskezelés esetében nem elég azt tudni, hogy a lehetséges hozzáállási formák közül melyik a legjellemzőbb ránk. A valódi kérdés az, hogy hogyan áll össze (vagy éppen nem áll össze) mindez stratégiává és az hogyan hat a környezetünkre? Képesek vagyunk-e azonosítani, tudatosítani adott helyzetben saját érzelmeinket, szükségleteinket és bírunk-e olyan mértékű empátiával, hogy ugyanezt észrevegyük és beazonosítsuk azon is, akivel éppen konfliktusban vagyunk?

Vezetők képzése esetében a skillek csak a felszín, még ha eszköztár szintjén vitathatatlanul fontos is. Sokszor az, hogy egy vezető sikeres lesz-e -vagy épp milyen helyzetben képes sikerre vezetni csapatát- és mennyire népszerű azok között, akiket vezet, személyiségének alapkövéig, a kötődési mintázatáig nyúlik le. Ennek beazonosítása és tudatosítása alapvető fontosságú, hiszen kihat a bizalom, önbizalom, kapcsolati képességekre, az új dolgok iránti nyitottságra, a környezeti lehetőségek újra és újra történő keresésére és azokkal való kísérletezés képességére. Vezetőknek szóló tréningjeink ezekről az alapokról indulnak, és innen építkeznek, kifejezetten nagy hangsúlyt fektetve a résztvevők tudatosságának és önreflexiójának fejlesztésére.

Érzelmi és társas intelligenciánkról ma már tudjuk, hogy legalább olyan fontos, mint mentális intelligenciánk, mégis, sokan vakok ebbéli hiányosságaikra, vagy éppen keverik össze projekcióikat a valódi empátiával. Érzelmi intelligenciánk nagyban befolyásolja vezetői képességünket valamint csapatban való együttműködési képességünket. Érzelmeink tudatosítása és szabályozása fejleszthető, még ha időben nem is gyorsan és nem elég (bár szükséges) hozzá egy akaratlagos döntés. Ugyanez igaz szociális képességeink tudatosítására és szabályozására is. Érzelmi intelligenciánkkal való szembesülésre, határaink megtapasztalására és ezen keresztüli tudatosítására kiválóan alkalmas a fentebb bemutatott természeti közegben történő tapasztalati tanulási módszertan.

Példák tréningjeink közül:

Stresszkezelés

Ki ne ismerné a stresszt? A csekkek, határidők, elvárások, konfliktusok, azaz a stresszforrások átszövik életünket. Ősrégen a stressz azt jelentette, hogy jön a ragadozó, menekülni kell, vagy aszály van és nincs mit enni, túl kell élni. Ma ugyan többnyire szofisztikáltabb okai vannak a stressznek, melyek kevésbé fizikaiak, mint inkább érzelmiek vagy szociálisak, szervezetünk mégis ugyanúgy reagál: jön a ragadozó, menekülni, vagy harcolni kell.

A megélt stressz egy részét azonban mi magunk generáljuk: észlelési, értékelési és döntéshozatali folyamataink alapvetően befolyásolják az általunk megélt stressz mértékét. Ez egyszerre rossz és jó hír is: tükörbe nézni sose kellemes, de egyben azt is jelenti, hogy van módunk beavatkozni.

A TRÉNING CÉLJA:

A tréning a stressz tudatosításához és az azzal való megküzdéshez ad gyakorlati segítséget. Az alapvető ismereteket gyakorlatok segítségével adjuk át, hogy minél mélyebb tapasztalati tanulássá váljon.

AJÁNLJUK:

Szinte mindenkinek. Stresszes munkakörnyezetben dolgozóknak,  olyanoknak, akiket a nap során sok inger ér és nehezen teszik ezt le munka után, akik pszichoszomatikus megbetegedésekre hajlamosak vagy sok a személyközi konfliktus az életükben. És még sorolhatnánk…

Konfliktuskezelés

Mindennapjainkhoz hozzátartoznak a konfliktusok, legyünk épp otthon, munkahelyünkön vagy barátaink társaságában. Ahol egynél több ember van, ott előbb-utóbb megnyilvánulnak konfliktusok. Hajlamosak vagyunk eleve negatívan értelmezni őket, mivel hatásuk sokszor tényleg romboló tud lenni, rossz érzéseket hagyva maguk után. Megfelelő konfliktuskezelés alkalmazásával ugyanakkor konfliktusaink előre is vihetnek minket, megmutatva különbözőségünket, sokszínűségünket.

Az, hogy ki milyen megoldást választ egy-egy konfliktushelyzetben, és ezt mennyire képes sikerre vinni, nagyon sok tényezőtől függ: személyiségünktől, kommunikációnktól, a külső környezettől, időfaktortól, hatalmi helyzetünktől stb. A valódi kihívás nem az, hogy hogyan kerüljük el a konfliktusokat, hanem az, hogy mindezek ismeretében mit kezdjünk velük, ha megjelennek.

A TRÉNING CÉLJA:

Megismerni saját konfliktuskezelési stratégiánkat, és ha kell, tudatosítani hogyan tudjuk ezt sikeresebbé formálni. Megtanulni, hogy hogyan legyünk úgy jelen konfliktusainkban, hogy kihasználjuk a bennük rejlő lehetőségeket.

AJÁNLJUK:

Olyanoknak, akik sokat dolgoznak emberekkel, emberek között vagy csapatban. Olyan helyzetben, ha két vagy több vállalati részleg között régóta fennálló feszültség van.

Vezetni és vezetve lenni

A csoporthoz tartozás élménye, az abban átélt szabadságunk mértéke és a vezetéshez, vezetettséghez kapcsolódó élményeink végigkísérik egész életünket. Ahhoz, hogy emberi viszonyainkban megélhessünk döntési szabadságunkat, az első lépés, hogy egyáltalán felismerjük hogyan viszonyulunk a vezetettség és a vezetés élményéhez.

Képesek vagyunk-e megbízni abban, hogy a másik jót akar, a mi érdekeinket is képviseli, még akkor is, ha ez nem nyilvánvaló? Vagy nekifeszülünk a hierarchiának még azelőtt, hogy egyáltalán lehetőségünk lenne mérlegelni, hogy erre tényleg szükség van-e? Neadjisten azt hisszük, hogy tudjuk, hogyan viselkedünk ilyen helyzetekben és nem is értjük, hogy a kapott visszajelzések miért nincsenek ezzel összhangban?

A TRÉNING CÉLJA: 

Kipróbálni magunkat olyan helyzetekben, ahol vezetve vagyunk, vagy lehetőségünk van másokat vezetni és tapasztalatot szerezzünk arról, hogyan hat mindez miránk és a környezetünkre. Mindeközben tudatosítjuk érzéseinket, feltételezéseinket, elvárásainkat és viselkedésünk hatását másokra.

AJÁNLJUK:

Csapatépítés jelleggel újonnan összeállt csapatoknak, olyanoknak, akik épp új vezetőt kaptak, vagy ahol ismeretlen okokból kifolyólag csoportközi feszültségek vannak.

Együttműködés erősítése

Együtt dolgozni és együttműködni nem ugyanaz. Egymással munkakapcsolatban álló emberek laza csoportja még önmagában nem együttműködő csapat. Ahhoz, hogy azzá váljon, szükség van az egyéni- és csapatigények, valamint egyéni- és csapatcélok illesztésére, közös elköteleződés kialakítására és a mindenki számára optimális és önkifejezést segítő légkör kialakítására.

A tréning során tapasztalati tanulási helyzeteket hozunk létre, melyek segítik tudatosítani a hatékony együttműködéshez szükséges egyéni és csoportigényeket.

A TRÉNING CÉLJA:

A valódi, szívből jövő együttműködéshez szükséges alapok megteremtése csapatokban, vagy csapatok között.

AJÁNLJUK:

Olyan csapatoknak, munkacsoportoknak, ahol akadozik, vagy konfliktusokkal teli az együttműködés. Ahol kiaknázatlan potenciál van a csapatban, továbbá olyan munkakörökben, ahol nagyon lehatároltak a munkakörök, ami nem segíti az együttműködés természetes kialakulását.

Csapatépítés – „vissza a gyökerekhez”, ha tényleg építeni kell a csapatot

Az elmúlt években uralkodó trenddé vált, hogy a csapatépítés inkább jutalmazási funkciót tölt be, melynek elsődleges célja, hogy a munkatársak jól érezzék magukat és közös élményhez jussanak. A csapatépítésben azon ennél sokkal több a potenciál. Az outdoor gyakorlatok és a természeti közeg lehetővé teszik aktuális elakadások, nehézségek szimbolikus modellezését és közös átdolgozását.

A TRÉNING CÉLJA:

Mindig az aktuális helyzetre szabott.

AJÁNLJUK:

Bármely munkaközösségnek, amely erősíteni szeretné a csoportkohéziót, kihasználatlan potenciált sejt magában, fel szeretné fedni az esetlegesen meglévő, a teljesítményt hátráltató látens csoportdinamikai folyamatokat, új vezetőknek, akik szeretnék megismerni csapattagjaik látványos és kevésbé látványos erősségeit és fejlesztési pontjait.

Erősségeink feltárása

Egy vezető számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy pontosan ismerje csapattagjai személyes erősségeit, a személyiségükből fakadó, egyéni feladataikon túlmutató lehetőségeket és esetleges nehézségeket.  Csak így tud a teljes csapat tekintetében is eredményes vezetővé válni. Az eredményes munkatársak kulcskompetenciája az együttműködési készség, a jó vezetőé pedig az, hogy képes csapattagjait motiválni a hatékony együttműködésre. Mindennek alapja a nyitott és empatikus figyelem a másik személy irányába, mert ez teszi lehetővé, hogy olyannak lássuk társainkat, amilyenek ők maguk a valóságban, és nem pedig, amilyennek látni akarjuk őket.

A TRÉNING CÉLJA:

Kimozdítani a csapatot a szokásos működési formájából, hogy láthatóvá váljanak rejtett potenciálok, erősségek és látens szerepek.

AJÁNLJUK:

Olyan csapatoknak, akik épp új vezetőt kaptak és szeretnék kölcsönösen megismerni egymást, vagy épp már túl régóta dolgoznak együtt jelentős személyi változás nélkül és megkövesedtek a kialakult rutinok, játszmák.

Relaxációs technikák

Hosszútávú, hatékony stresszkezelés nem elképzelhető valamilyen relaxációs technika életmód szintű elsajátítása nélkül. A regeneratív folyamatokért felelős paraszimpatikus idegrendszernek ugyanis kb 20 perc nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy mozgásba lendüljön. A mai világban, ahol folyamatos ingeráradatban élünk, sokszor úgy telnek el napjaink, hogy nincsen benne ilyen 20 perc, hacsak nem teszünk érte.

A különféle relaxációs technikák közül érdemes azonban olyat választani, ami megfelel temperamentumunknak, személyes preferenciáinknak, megsegítve ezzel is, hogy gyakorlása tényleg rendszeressé váljon.

A TRÉNING CÉLJA:

Megismerni és kipróbálni különféle relaxációs technikákat, valamint részletesen elmélyülni egy közösen választott technikában.

AJÁNLJUK:

Olyanoknak, akik már rendelkeznek a stresszkezelés alapvető ismereteivel, de úgy érzik, még mindig hiányzik nekik valami ahhoz, hogy tényleg hatékonyan küzdjenek meg vele.

EAP partnereink tréningjeinkből kedvezményt kapnak!!!

This post is also available in: angol